Akár kezdőként, akár haladóként merülünk el a kötés vagy horgolás világában, a fonalak kezelése nem mindig megy egyszerűen és zökkenőmentesen. Egy kötött vagy horgolt munka nemcsak a mintán, hanem a fonal állapotán is mindig múlik. Hoztunk nektek 10 gyakori hibát, amit érdemes elkerülni a fonalak felhasználásánál és tárolásánál!
1. Rendetlenség a fonalgombócok között
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy csak „bedobják” a fonalat egy nagy szatyorba, jobb esetben egy dobozba. Ez ugyan egy gyors megoldás, de hosszú távon átláthatatlan lesz, és a fonalak elkezdenek összegubancolódni, az érzékenyebb szálak pedig roncsolódhatnak. Érdemes valamilyen módon rendszerezni: színek, vastagság vagy akár típus szerint ezeket, szerezhetsz hozzá átlátszó tárolódobozt vagy valamilyen kosarat. Így sokkal átláthatóbb lesz számodra is, és rendezett, emellett pedig óvod is a fonalaidat, meg magadat is a bosszúságtól.
2. A tárolás nem megfelelő helyen és módon történik
A fonalak bizony kifejezetten érzékenyek a napfényre, párára és hőmérséklet megváltozására. Ha túl sok napfény éri őket, akkor bizonyos fajta fonalak kifakulhatnak, ha pedig párás helyen tároljuk, be is dohosodhatnak vagy penészedhetnek, ez pedig ugye használhatatlanná teszi, mert a penésztől nem egyszerű megszabadulni. Legjobb ha egy száraz, hűvös, sötét helyet választasz tárolásra – például egy zárható szekrénybe rakod a dobozokat, kosarakat, vagy pedig fiókot nevezel ki a fonalak tárolására.
3. Kidobom a fonal átkötőt, nincs rá szükségem!
A fonalátkötők rengeteg hasznos információt tartalmaznak, csak hogy néhányat említsünk: összetétel, ajánlott tűméret, mosási javaslat, kötéspróba, szálhosszúság, stb. A legjobb, ha eltesszük a fonal mellé, már csak a színek száma és a festés parti miatt is, vagy pedig fotózzuk le őket, és rendszerezzük ezeket a fotókat! Murphy-törvény, hogy miután kidobtuk, biztosan az az átkötő kellene, amitől megszabadultunk! Már csak a festő parti szám miatt is érdemes megtartani, erről olvashatsz lentebb a 9. pontban.
4. Fonalfarkincák – munkából megmaradt maradékok rendszerezése
Hosszabb-rövidebb fonaldarabok mindig, minden munkánál maradnak. Azzal a meggondolással, hogy „Majd jó lesz valamire!” el is rakjuk ezeket, de a legtöbbször csak egy óriási gubancköteg marad belőlük. Érdemes ezeket is apró gombócokba feltekerni, vagy pedig papírszalagra rátekerni, hogy átlátható legyen, és a szálak a pakolászás, áttúrás során ne gubancolódjanak össze! Néha tényleg csak egy félméter fonalra van szükség, ilyenkor ezek a fonalfarkincák nagyon jól jönnek, de ehhez szükség van a tudatos rendszerezésre!
5. Molyok és egerek – Mi legyen velük?
A természetes alapú fonalakat, kifejezetten a gyapjú tartalmúakat a molyok nagyon szívesen megrágják, beletelepednek. Ez ellen levendulás készítményekkel tudsz védekezni. Érdemes közéjük dobni 1-1 levendulával töltött zsákot, vagy a nagyobb boltokban kapható levendulagolyók is segítségedre lehetnek! Emellett pedig csodás illata is lesz a fonalaknak.
Az egerek is beleköltözhetnek a fonalakba, ha azokat nem zárt tárolóban tartjuk, és olyan helyen, ahol ritkán mozgatjuk őket. Érdemes megelőzni, hogy a rágcsálók hozzáférjenek, és már úgy eltenni, hogy azok biztonságban legyenek a következő projektig.
6. Kötés vagy horgolás próba, nincs kedvem hozzá!
Mielőtt elkezdesz egy munkát, mindig érdemes az adott fonalat kipróbálni, főleg, ha korábban még nem dolgoztál vele. Egy kis kocka kötött vagy horgolt rész nagyon sok mindent azonnal elárul neked. A tűméretet, azt, hogy nyúlik-e a fonal, milyen a textúrája, érdemes e vele dolgozni az adott projekthez, mennyi fonalat kell vennem belőle, hogy biztosan elég legyen a kitalált és elképzelt darabhoz. Ezt érdemes „nem megúszni”, hiszen sok bosszúságtól óvjuk meg magunkat!
7. Túl szoros vagy túl laza gombolyítás
Ha saját magunk gombolyítjuk fel a fonalakat, akkor figyeljünk arra, hogy ne legyen túl szoros, mert sérülhetnek, megnyúlhatnak a szálak, ha pedig túl laza, akkor könnyebben fog gubancolódni. Próbáljuk itt is megtalálni az arany középutat! A jobb minőségű fonalakat átgombolyítani legtöbbször nem szükséges, bár néha előfordulhatnak gubancok, ami miatt muszáj, de ez tényleg ritkán fordul elő!
8. Nem számolunk a fonal mennyiségével
Sokan úgy kezdenek hozzá a munkához, hogy „majd csak elég lesz” a fonal. Ez vagy bejön, vagy pedig nem, általában az utóbbi. A mintákhoz mindig megadják a fonal mennyiséget, és érdemes utánaszámolni, hogy nekünk az adott fonalból mennyire lesz szükségünk! Ez függhet a tulajdonságaitól is a fonalnak, ha nem a megadott típusból készülünk kötni vagy horgolni. Inkább vegyünk 1 motringgal többet, és nem kell idegeskednünk a későbbiekben!
9. Festő parti szám (LOT, dye LOT)
A festő parti nagyon fontos, főleg, ha nagyobb projektbe kezdünk bele! Minden színnek van egy festő parti száma (LOT), és bizony két szám között, hiába azonosan fenyőzöld színről beszélünk például, előfordulhat árnyalatnyi eltérés. Furcsán néz ki, ha egy felső fele sötétebb egy kicsivel, mint az alja. Mi igyekszünk mindig egy festő partiból összeállítani a csomagot! Egyúttal pedig ezért is fontos a fonal átkötőjét megtartani, legalább a munka végéig, hogy ha minden igyekezet ellenére kevés lett a fonal, akkor tudjunk azonos számmal ellátott gombócot szerezni.
10. A fonalhörcsög effektus
Hajlamosak vagyunk túl sok fonalat felvásárolni, ennek szép a színe, ennek jó a tapintása, stb. Gondolom, hogy ez neked is ismerős. Nekem mindenképp.
Próbáljuk ezeket elkerülni, igyekezzünk mindig projekthez vásárolni a fonalakat, ha pedig mégis időnként elcsábulunk egy szép Camilla fonalra, vagy egy gombóc Waltz-ra, akkor legyen a tarsolyunkban valamilyen maradékmentő ötlet is. Erre kiváló lehet például egy takaró, amibe nagyon sokféle fonalat össze lehet dolgozni. Ehhez pedig akár a fonalfarkincákat is hozzácsaphatjuk, amik megmaradnak az egyes projektekből.
